A mai napon kedvesem lement boltba, hogy bevásároljon, míg én karcolom az aktuális rajzos megrendelésemet. Néhány szokásos cucc mellett vett pogácsát is, mondván, hogy majd elrágcsáljuk az ebéd mellé. A pogácsának a lejárati ideje holnapra volt írva, így ma még simán magunkévá tehettük.

Nos, persze, lehetne mondani: miért nem sütök inkább én pogácsát? Az biztosan jobb, mint a bolti, tartósítószeres termék… Nos, én hiszek abban, hogy a táplálékláncban én az az ember vagyok, aki nem megy el vadászni a pogácsára a konyhák mezején, inkább megveszi a boltban és rajzol helyette. És ez így rendén is van.

A mai vadászat kimerült abban, hogy kedvesem leemelte a polcról a pogácsát, majd a pénztárhoz szambázott vele. Itthon közben szép lassan elkészült az ebéd; a futár időben leszállította legalábbis. Ideje volt felbontani a kész, bolti pogácsát.

Mindig nézzünk a szánk elé

Én ettem egy darabig az ebédemet, közben Gábor már nasizta a pogácsát a tortilla mellé (tökéletes párosítás). Gondoltam, ideje nekem is ennem egyet.
Kivettem egy darabot, nyitottam a számat, s már emeltem volna a fogaim közé, mikor megpillantottam annak az oldalát: kék telepesek építették rajta gombaházaikat.
Azonnal szóltam Gábornak, hogy hagyja abba a pogácsa evését, mert penészes az egész… nem vette észre, és már kettőt benyomott, mielőtt szóltam neki a kék telepekről…
Nos, nem tudom, finnyás vagyok-e, mert a kék penészt sajtban sem szeretem, de más termékeken már pláne nem… de ez így nincs rendjén. Még két hete sem volt, hogy a Spar-ban vettem háromnegyed kiló “friss csirkének” gúnyolt csirkemellet, ami itthon kibontva (10 perccel később hazaérve a sparból) beterítette a konyhát szagával. Én persze próbáltam menteni a menthetőt, mert 1300 forintot adtam ki rá, és azért nem vagyok felvetve annyira pénzzel, hogy csak úgy kidobjak valamit, ami ennyibe került, ezért megpróbáltam a régi, jól bevált módszert: alaposan megfűszereztem, hátha ez a szag éppen csak egy kis “buké”, és alapos sütés után nem lesz baja. Hát, egy órás mentegetés után végül kénytelen voltam kidobni, miközben sütés következtében az egész lakás szaglani kezdett tőle. Szelávi, 1300 forintos sparos “friss csirke”!

Viszlát “friss csirke”

Valószínűleg a pultban nem megvett csikkéket csomagolják be pár nap után, melyeket kiszállítanak kisebb üzleteikbe, és ráragasztják rájuk ezt a címkét… Tudom, hogy nyár van, és megeshet, hogy megkapja a meleg, de egy ekkora cég nem tud ez ellen tenni semmit? Vagy mi a fenének kell több napos csirkét eladni, ami már valószínűleg becsomagoláskor büdös volt?
Tudna persze tenni ellene a spar, de az nekik pénzkiesés lenne, mi csóringer magyarok meg úgyis igénytelenek vagyunk az ő aranyozott seggükhöz képest, nekünk jó lesz a romlott csirke és a penészes pogácsa.

És az a szomorú, hogy ez nem az első eset… igazság szerint már évek óta nem vettem a Spar-ban előre csomagolt csirkét, mert évekkel korábban már többször is pórul jártam.

Összegzés

Nem ezt kéne csinálnia egy olyan áruháznak, aminek több ezer boltja van az országban és még több az országon kívül… rengeteg ember jár az üzletükbe, rengetegen futnak össze ezekkel a romlott szarokkal, és egyszer valaki meg fog annyira betegedni, hogy aztán ügyvédek zömét kergesse erre az üzletláncra.
Én azt javaslom, hogyha tehetitek, nézzétek meg többször, mit vesztek; húst, zöldséget és gyümölcsöt (főleg télen) vegyetek inkább a piacon, mert utóbbiak általában meg vannak rohadva belülről a fagyasztóban való tárolás miatt, ami nem képes alaposan eltartani…. persze, az alma csillog kívülről gyönyörűen, csak ne harapjunk bele, ha a sparból van….

Sparos penészes pogácsa
 

Jah, hogy menjek vissza panaszt tenni a sparba? Mert persze biztosan kedvesen kicserélik a már megbontott terméket egy másik fincsi penészes pogácsára és még kellemes hétvégét is kínálnak nekem. 🙂

Jó étvágyat! 


Random cikkek korábról:
Dunaújvárosi vidámpark    |   Így készült – Chloe-s rajzom    |     Adrenalin játék