A neve pedig az: Juss ki minél előbb az Örs vezér terének aluljárójából!

Az ötlet nagyon könnyen jött, hiszen elég ügyes kis akadálypálya jött létre a környéki közösség és egyebek jóvoltából.

Kép eredetijéhez katt

Kezdetnek ott vannak a mormonok vagy a “Szereeeeesd Jézuuuust” jámbor népei a péksütissel szemben, akik vagy nézeteid homlokegyenest való megváltoztatására próbálnak irányítani nótáikkal az által, hogy “Jézus szeret” című dalt adják elő unós-untalan vagy egy angol lecke kíséretében igyekeznek beszélgetni mindeme érdekes dologról. Ők még level 1-es szintűek, könnyen kikerülhetőek egy nagy ívvel. A népsűrűség is csekély, így nincsenek gondok.
A nehézséget már bent az aluljáróban lehet találni.
Ott vannak az árusok. Két oldalt rozoga asztalaikkal vagy kiterített, tisztább napokat is látott pokrócokkal csillivilli műanyag tárgyakkal vagy már széjjel használt kütyükkel és mágikus erejű bizsukkal rajtuk. Ha elég tapasztalt játékos vagy, akkor képes vagy megállni azt, hogy bámészkodni kezdj a bizgencsek hatására. Az élményt fokozza az aluljáró furcsa megvilágítása, valamint a háttérzenét szolgáló árusok kiabálása: “magyar foghammát tessenek, magyar foghammát!”.
A pálya közepén — ami itt most maga az aluljáró fő vonala akar lenni — randomban mozgó árusok sétálnak fel-alá, akik kizökkenthetnek a pálya megcsinálásának minél gyorsabb végrehajtásának gondolatából az által, hogy képesek az orrod alá dugni az öveket, zoknijaikat és a sarokreszelőt. Jobb napokon eme árusok elég pontot gyűjtöttek már ahhoz, hogy ők is kialakíthassák standjaikat az aluljáró közepén, amivel így összesen három sor piaci árus lesz.

A pálya innen még nem ért véget, mert az árusok mellett ott van mindig egy fedél nélkül árus, aki mindig utánad fordul, ha gyorsan próbálsz keresztül menni az aluljárón. A két szélen greenpeace-s vagy más jótékony szervezet 3 fős, fiatalokból álló csordája várja azt, hogy elmenj mellettük, hogy aztán rád ugorhassanak azzal, hogy vegyél egy bálnát vagy unikornist, hogy ne haljanak ki. De elég az is, ha pénzt adsz nekik, amennyiben nem egy két lábon járó cég vagy, hanem magánszemély. Ha van egy kis környezet tudatod, akkor ez a rész képezi a legnagyobb nehézséget, megspékelve azzal, hogy ezek az akadályok még elég naivak és túlságosan vakon bíznak az emberi jóságban ahhoz, hogy széles, megnyerő mosollyal tudjanak hozzád fordulni a már begyakorolt szövegükkel. Tapasztalatlanságuk nyújtja a legnagyobb erejüket, de ha már elég sokat tudsz a pályáról, akkor már előre kiszámíthatsz magadnak egy utat, hogy kikerülhesd vagy besorakozz gy olyan ember mögé, aki szimpatikusabbnak tűnhet nekik nálad, és ameddig őt feláldozod, simán tovább mehetsz zaklatás nélkül.

Az utolsó részen már csak a lelkiismereteddel kell megküzdeni. Ha régi pesti lakos vagy esetleg bennszülött, akkor már teljesen kifakult az a kényszer, hogy adj valamit az “éhező kismamának” vagy valamelyik kutyás kéregetőnek. Őket általában a lépcső tetején három kihelyezett szórólapos lány szokta követni egymás mellett úgy, hogy két kartávolságra egymástól biztosan lefedhessék az aluljáróból kifelé vagy befelé igyekvő emberek csoportját.

Sok tapasztalati pontért cserébe automatizálhatod azt a mondatot, hogy “nem, kösz”. Még több pontért cserébe beszerezhetsz egy táblát ilyen felirattal.
És ott van az a tényező, hogy délután egy-egy metró befuttával reeeengetegen mennek keresztül az aluljárón és még többen igyekeznek át így képezve folyamatosan egy nagy sűrűségű tömeget mindenféle arcú, célú, öltözetű emberek masszájaként.

Néha feltűnik pár rendőrféle mob, akik már meg sem próbálják felszámolni a kialakult illegális piacot, inkább csak tovább növelik a népsűrűséget az aluljáróban.

A feladat pedig annyi, hogy juss keresztül ezen az őrületen minél előbb. Ha a pálya közepén begőzölsz az “andalgóktól”, a téged leszólító árusoktól és minél gyorsabban végig akarod vinni az akadálypályát, akkor a népsűrűség hirtelen nagyobb lesz, bonyolítva a közlekedésedet. Közben pedig növekszik benned a feszültség, rájössz, hogy tömegiszonyos vagy és a végére már szinte másokat felöklelve fogsz kijutni. Szóval, óvatosan a felspannolással és azzal a gondolattal, hogy “mi a rossebnek nem takarítják már ki az aluljárót” vagy “a büdös fenének kell ezt minden k…va nap kétszer megcsinálnom”.

Jó szórakozást! 🙂