Köszöntsétek sok szeretettel a mai gyűlésünkön új tagunkat, Thubot!

Szervusz, Thub!

Öhm, helló…

Mesélj magadról!

Nos… éjjel nehezen alszom el. Nappal nehezen maradok ébren.
Ha egy napig nem nyúlok hozzá, akkor üveges tekintettel nézem a monitorom, a napi teendőimet… Folyton csak arra gondolok… arra gondolok, hogy innom kell egyet… innom kell még egy kávét.

Mondd ki! Gyerünk!

Hát…

Csak bátran!

Én kávéfüggő vagyok!

Tény és való, hogy tényleg nagyon szeretem a kávét és nemrég döbbentem rá, hogy nélküle már nem is nagyon tudom tenni a dolgomat.
Néhány hete kiújult egy betegségem és ezért cukor- és kávéstopot hirdettem magamnak. Előbbi nagyszerűen ment, mert általában kevés dolog útján jut szervezetem csarnokaiba, de utóbbi fogyasztásának megállása már komoly erőfeszítéseimbe került. Zombiként csorgattam nyálamat az asztalom fölött és próbáltam megérteni, milyen létforma is vagyok. Aztán felsejlett bennem, hogy az biztos, hogy olyan, ami néha iszik olyan sűrű, fekete folyadékot, — miután felkel — de mintha ez aznap kimaradt volna. Így lészen, hogy a kávéstopom kerek fél napig is kitartott.
(miért akarom a “stopom” szót két db. p betűvel írni??)
Miután újfent megízlelhettem a frissen főtt kávé gyönyörűséges élvezeteit, annyira boldog voltam, hogy le akartam róni a hatalmas Feketebab istenek előtt a tiszteletemet és végül belefogtam egy rajzba.

A rajz különlegessége, hogy egy új papíron próbálkoztam most elkészíteni, melyet korábban tusrajzokhoz használtam fel. A papír különlegessége pedig azon alapszik, — ama tényen felül, hogy baromira tetszik a felülete és rögvest beleszerettem — hogy már hetek óta nem találom boltokban. De már kezdem megszokni, hogy amint megkedvelek egy terméket, azonnal felfüggesztik annak gyártását vagy szállítását… Csoda, hogy még van kávé Magyarországon.

Tudom, csak egy “másolat”, de engem ez is szórakoztat az odafigyelős, tervezgetős munkák mellett. 🙂
Wipek:

 

 

Rendelhető nyomtatvány

Tschók