Még múltkori blogbejegyzésem kapcsán ígértem egy Gy.I.K.-ot (a számítógépezés világában kevésbé ismerősek számára ez a fogalom a Gyakran Ismételt Kérdések rövidítésének számít), amit most végre pótolnék is.

Van néhány kérdés, melyet gyakran szögeznek nekem internetes szférákban, és szeretném ezentúl csak a blogbejegyzésemet linkelni hosszas magyarázkodások helyett. Szóval, ha most egy általam küldött linken keresztül érkezett olvasó vagy, imént futtathattad végig szemeidet azon sorokon, melyek a hivatkozás küldésének okait magyarázzák.
Íme a kérdésedre a válasz! Valahol lentebb. Keress kicsit! Vagy nyomd le a ctrl+f kombót és gépeld be az általad keresett kérdés egy szavát. Akár többféle kombinációt. Meglesz az!

A lényeg.

1. Milyen papírt használsz?
Egy enyhén sárgás színű, félvastag dipaszerűséget. Márka: amit éppen találok. Budapesten a Pirex üzleteiben találom általában ezt a sima felületű papírt, de hogy mi a márkája és hol lehet még felfedezni: gőzöm sincs. Igazából, ha a fotórealisztikus rajzokhoz vásárolok, akkor azt csinálom, hogy megvétel előtt ujjaimmal finoman végigsimítom a felületet, majd becsippentem közéjük a lapot, hogy megnézzem a vastagságot. Aztán pedig fel is emelem a papírt, hogy lássam, mennyire hajlékony, milyen tartása van (ez utóbbi általában a vastagság alapján eldönthető, de számomra így könnyebben realizálható). Hogy milyen mennyiségeket figyelek, az az én szubjektív ízlésem dolga. Úgy hiszem, hogy mindenkinek más áll kézre, szóval arra sarkallom a kérdezőt, hogy ő is csinálja végig ezt a metódust, vegyen pár tetszőbb darabot és kísérletezzen. Biztosan megleli majd a számára megfelelő papírt.

2. Milyen eszközöket használsz?
Ennek kapcsán már készítettem blogbejegyzést, facebookon pedig egy külön albumot. Annyit tudnék még erre mondani, amit a papírhoz is: mindenkinek más áll kézre. Ugyanúgy a kísérletezést ajánlom, hogy az ember meglelje a számára megfelelő eszközöket.
Ha még ez sem elég, akkor annyival tudnám kiegészíteni ezt, hogy a kedvenc márkám a Faber Castell (ha grafitrajzokról van szó) és a Lyra (ez már nehezebben fellelhető). Mostanában gyakran használok mechanikus ceruzát is random márkájú betétekkel. Amit éppen találok a készleteim között.

3. Hogyan rajzolod a hajat, a szőrt?
Hosszasan. Általában gőzöm sincs róla, hogy csinálom. Mármint miközben kialakítom, tudom, hogy mit csinálok és miért, de utólag sosem tudom elmondani magam számára sem érthetően. Az is nehezíti a dolgot, hogy kedvtől, stílustól függően máshogy szoktam nekifogni a dolognak. Illetve a méret is sokat módosít a dolgon. Adok egy alaptónust, aztán meg valahogy folytatom.
Kérdés szokott még lenni (a videóm kapcsán), hogy mi az az eszköz, amivel a hajba a fényes szálakat húzom. Nem pasztellceruza, nem is egyéb fehérítő izé, bár erősen gondolkodom már azon, hogy valamit keresek erre a célra. Bár nehéz mással a fokozatosan elhalványuló tónust kialakítani, úgyhogy lehet, hogy maradok a jelenlegi eszközöknél: a radírceruzánál, a mechanikus radírnál (amit srégen levágok a végén, hogy minél vékonyabb legyen a felülete).

4. A bőrtextúrát miként csinálod?

Erre egyszer csináltam egy “így készült” tutorialt, amit a kockart.hu oldalán még mindig fel lehet lelni. Felviszek egy nagyon jól eldolgozott alaptónust, aztán radírozok, aztán rárajzolok, aztán megint radírozok és rárajzolok, ahol szükséges. Olykor annyira nem vagyok megelégedve, hogy egy végtelen ciklust kezd kialakítani a dolog. Aztán valahogy sikerül leállítanom magamat közben. Betudom azt, hogy “ehető” és kész.


5. Hogy alakítod ki azokat a finom tónusokat?
Ha nagyon finom tónusokra vágyom, akkor óvatosan, sűrűn satírozom a felületet. Ezt olyan tisztára oldom meg, hogy akár a még nem elkent tónus is megállná helyét kész rajzként. Persze kicsit rücskös és egyenetlen, ezért részleteket is nehéz rávinnem: előbb a dörzscerkával és utána a papírzsebkendővel vagy fordított sorrendben kenem el a finoman felvitt tónusokat. A dörzscerka a kis felületek elkenéséhez kiváló, míg a papírzsebkendő a nagyobbakhoz.
Van úgy, hogy több rétegben csinálom ezt a metódust. Néha oly sokszor, hogy a papír is kezdi feladni a harcot és kicsit pihés lesz a felülete. Ezt mostanában egyre jobban sikerül hárítanom.

6. Mióta rajzolsz?
2008 nyarán kezdtem el komolyabban foglalkozni a rajzolással. Előtte januárban kaptam rá egyáltalán a grafikára, mely elsősorban photoshopos ökörködést jelentett. Az első “komolyabb” tradicionális képem egy csőtollal rajzolt A3-as portré volt Garyről. Ezután a szénnel és grafittal próbálkoztam, majd utóbbi lett az állandó eszköz. A tust idén vettem kézbe újra.

7. Hol tanultál meg rajzolni?
Iskolapadon kívül. Rajzórám volt a mezőgazdász suliban, ahol általában zenehallgatás közben firkáltuk azt, amit akartunk. Két évig, heti egy órás lebontásban. Általánosban is volt rajzóra, melyet egy kicsit konzervatív tanár tartott, és rácsapott a kezemre, mikor megpróbáltam ujjammal elkent tónusokat kialakítani a papíron. Utána sokáig nem érdekelt túlságosan a rajz és évente legfeljebb 2-3 alkalommal alkottam valamit.
Leültem, mert érdekelt a grafika, és rászántam a gyakorlásra annyi időt, amennyit csak tudtam. A mai napig is, ha valaki megkérdezi, “mit csináltál ma?”, azt mondom, hogy rajzoltam. Általánosan ez szokott lenni. De még így se fordítok rá elég időt, mivel sokszor elkalandozom a neten vagy csak ellébecolok valamerre.
Egyébként az internet nagyszerű tanár volt számomra; sok tutorialt, tippet olvashattam vagy nézhettem youtube-on. Olykor elég volt WIP vagy kész rajzokat nézegetnem és azon filózni, hogy oldotta meg az alkotó a dolgokat. Ezt ajánlom másoknak is, ha nincs alkalma (nem jobb agyféltekés) rajzórákra mennie.
Nos, így tanultam meg. És még sok tanulnivalóm van.

8. Miként lesznek pontosak a rajzaid?
Az előrajz számomra a legnagyobb mumus. Jellemző rám ilyenkor, hogy végtelenül ideges leszek, mert nem találom meg egyszerre a jó arányokat, irányokat. Tudom, hogy mennyire fontos a pontosság ilyenkor. Ezért van az is, hogy ezt a fázist mindig tökéletesen elszeparálva, egyedül csinálom, mert bezavarna másnak a jelenléte. A rajzos videón sincs ezért fenn az a rész, mikor az előrajzot készítem, mert egyszerűen nagyon rá kell koncentrálnom, és sok hibát is ejtek. Próbálok cselezni ceruzás, olykor vonalzós méregetéssel, néha felrajzolok egy rácsot, ha pedig nagyon bizonytalan vagyok, akkor átvilágítom a papírt és bejelölöm a fontos pontokat. Aztán addig faragom, míg jónak nem érzem. A kis elcsúszás természetesen belefér, míg nem teszi tönkre (portré esetén) a felismerhetőséget. Meglehetősen sok macera után lesz olyan, amilyen.

9. Mennyi időt vesz el egy-egy rajz? (Hány óra volt x rajz megrajzolása?)
Ez egy olyan kérdés, amire sosem tudok kielégítő választ adni. Nincs időmérőm, hogy tudjam, meddig tart egy-egy kép megalkotása. Általában nekiállok egy rajznak, aztán félreteszem, hogy ebédeljek vagy válaszoljak egy levélre. Aztán elfogy a nap, félreteszem a rajzot, lefekszem aludni, és másnap folytatom a napi teendőim letudása után. Szóval gyakran teszem félre ahhoz, hogy ne tudjam, mennyi volt a megalkotásra szánt idő. Olyan is sokszor volt már, hogy nekiálltam egy képnek, aztán vagy elfogyott az affinitás vagy közbejött valami más teendő, és hetekre félretettem.
Ha élhetek a merész saccperkábé fogalmával, akkor a következőt tudnám mondani: a részletesebb rajzok beletelnek 20-35 órába, a kevésbé részletesek pedig 8-18 órába.
Hát, ez aztán a nem éppen kielégítő adat! De azért igyekeztem.

10. Hol veszed az eszközöket?
Ez a kérdés abszurdum. Én x helyen lakom, így kialakult a saját “vadászterületem” az eszközök megszerzésének dolgában. Boltban szoktam vásárolni és nem internetről.
Ergo nem túl nagy segítség, ha az én lakhelyemhez közeli boltot adok meg, mert valószínűleg az neked kiesik, messze van.

11. Adnál néhány tippet?
Sajnos nem tudok. Ha felregisztrálsz a kockart.hu oldalára, akkor mikor időm engedi, írok néhány sort komment formájában a feltöltött képek alá!
Kicsit sok idő lenne számomra ezen kívül még külön-külön írogatni az érdeklődőknek. De ezt egy korábbi posztomban már kifejtettem.

Néhány apróság.

Mi az a dörzscerka?
Más néven satírozó, tónusozó. Lényegében ez egy szorosan összetekert papírrúd, aminek a két vége elkeskenyedik. Ezzel lehet elkenni a kisebb felületű tónusokat.

Mi az a rotring?
Egy elterjedt, hibás fogalom. A rotring maga egy márka, ami elsősorban rajzeszközöket takar. A rotring azonban néhol valamiért a mechanikus ceruzával olvadt egybe és azt is jelképezi.

Végszó.

Röviden ennyi. Sajnálom a sok olyan választ, mely valószínűleg nem szolgált kielégítően, de nagyjából azt fogalmaztam meg mindenhol, amit válaszként egyébként is írnék egy kérdés esetén.
Valószínűleg idővel még írok hozzá ezt-azt, de most csak ennyi jutott eszembe.

Köszönöm a figyelmet & érdeklődést!

Random zene: